Ha az alapvető jellegzetességeket nézzük, komoly veszélypotenciál van benne. Problémás a betegség hosszú lappangási ideje. Olyan szervrendszereket támad meg (mindenekelőtt a tüdőt), ami könnyen életveszélyessé teheti a megbetegedést. Az igen hosszú, akár két hetet meghaladó lappangási idő miatt bárki úgy tudja hordozni a vírust, hogy észre sem veszi, tünetmentes marad. Van olyan is, aki úgy hordoz és fertőz, hogy esetleg maga nem betegszik meg, vagy olyan gyenge tüneteket produkál, hogy nem tartja fontosnak, vagy nem tudja beazonosítani a bajt.
Nem igaz az, hogy az elhalálozási adatok hasonlóak az influenzaéhoz. A COVID-19 fertőzési rátája az eddigi adatokból számolva jóval kettő felett van, és ezzel kétszerese az influenza adatának. A fertőzési ráta az a nagyon fontos jellemző, amely megmutatja, hogy egy nem immunis közösségben, speciális intézkedések nélkül egy fertőzött hány további fertőzöttet generál. A halálozási ráta pedig 25x akkora, mint az influenzáé: a COVID-19 vírusfertőzés 1000 emberből 25-öt öl meg, az influenza pedig 1-et.
Járványügyi szempontból az egészségügyben dolgozó szakemberek számára a koronavírus komoly kihívást jelent. Az óvintézkedésekkel eddig legfeljebb csak a vírus terjedésének lassítását tudták elérni, és a vírus már így is több embert érintett, mint számos más járvány az elmúlt évtizedekben. A fertőzöttek kb. 20%-ánál komoly orvosi, akár életmentő beavatkozásokra van szükség, azaz a viszonylag magas, 3-6% körüli halálozási arány is kemény munka eredménye. Ez csak addig tartható, amíg az adott ország egészségügye bírja kapacitással. Márpedig az egészségügy a legtöbb országban alapjáraton, új járvány nélkül is eléggé túlterhelt.
Ezért nekünk is mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ne járuljunk hozzá a járvány továbbterjedéséhez: rendszeresen mossunk kezet, betegen viseljünk szájmaszkot, kerüljük a zsúfolt helyeket és lehetőleg maradjunk otthon.
A legnagyobb veszélyben mindig a legyengült vagy még ki nem alakult immunrendszerű egyedek vannak, és azok, akik valamilyen betegségben, nehezen kezelhető állapotban szenvednek. De ez csak statisztika, arra mutat rá, hogy mely egyedeknek milyen eséllyel kell számolniuk. Biztonságban senki sincsen, hanem esetleg kisebb eséllyel kerül nagy bajba. A halálozás/súlyos betegség és az életkor koordináta-rendszerében a járványok jórészt U alakú görbét produkálnak, azonban ez átlag, amihez képest a valós adatok többé-kevésbé szórnak. Vannak történelmi példák arra is, hogy éppen az immunrendszer túlműködése okozott milliónyi halálesetet, W alakú görbével, ahol éppen a legerősebbnek vélt immunrendszerű népesség sérült leginkább. Azaz a teljes lakosság érdeke az, hogy közösen mind a megelőzésre koncentráljunk.
A „gyorsan túlesni rajta” a legveszélyesebb forgatókönyv a lehetségesek közül. Létfontosságú, hogy időt nyerjünk, két okból is. Egyrészt a világ számtalan kutatóhelyén nagy erőbedobással folyik a vírusfertőzés kutatása, a gyógyszeres kezelés kifejlesztése – napról napra többet tudunk meg a betegségről. Azaz minél később betegszik meg valaki, annál valószínűbb, hogy nem csupán az immunrendszerére lesz bízva a gyógyulása, hanem a betegséget jobban ismerve kezelik őt.
Másrészt minél lassabban terjed a fertőzés a lakosság körében, annál kevesebb embert kell ellátnia egyidőben az egészségügynek. Ne feledjük: az eddigi számok azt mutatják, hogy 1 000 000 fertőzöttnél akár 200 000-nél is annyira lesz súlyos a betegség, hogy otthon fogják nyomni az ágyat lázasan, és ebből a 200 000 emberből akár 40-50 000 fő is kórházi ellátásra szorulhat. Már ez a szám is nagyon komoly kihívás az egészségügyi szakellátásnak, és most csak alacsony átfertőződéssel számoltunk. Az intenzív osztályon lévő ágyak, a lélegeztetőgépek és a szakemberek száma korlátozott!
Csak addig tartható a koronavírus eddig ismert halálozási rátája, amíg a fertőzöttek száma nem haladja meg az egészségügyi ellátás kapacitását. Ha az egészségügy túlterhelődne, akkor a koronavírusosokon kívül már azokat a betegeket sem lehetne jól ellátni, akiket korábban sikeresen kezeltek. Azaz a halálesetek száma meredeken nőne. Csakhamar olyanok is meghalnának, akiknek normál ellátási viszonyok között egyáltalán nem kéne, pl. egy vakbélgyulladás miatt. Ez a tragikus forgatókönyv ráadásul komoly gazdasági válsággal és a különféle ellátórendszerek (pl. az élelmiszerellátás vagy közbiztonság) megroppanásával járna. Igen, a mostani járványügyi korlátozások is károsak a gazdaságra, de az emberi és anyagi kár nem összehasonlítható azzal a gazdasági és társadalmi összeomlással, amit az elszabadult járvány okozna.
Ha viszont „lassan esünk túl” a járványon, akkor sokkal kevesebb ember fog meghalni, mivel az egészségügy bírni fogja kapacitással az ellátásukat. Igen: ha lassan terjed a fertőzés, akkor hiába fertőződik meg ugyanannyi ember, mint a gyors lefolyásnál, sokkal kisebb veszteség fogja érni a társadalmat, kevesebb családban lesz haláleset.
Ráadásul vannak országok, amelyeknek a példája azt mutatja, hogy időben elkezdett és következetes járványügyi intézkedésekkel igenis meg lehet állítani a koronavírus-fertőzés terjedését. Ez az állami szerveken éppúgy múlik, mint a lakosság összehangolt viselkedésén! Ha betartjuk a megelőzés szabályait, számos emberéletet mentünk meg.
100 fertőzött emberből feltehetően kb. 20 ember betegszik meg súlyosabban. Súlyosabb alatt azt értjük, hogy ágyban kell maradniuk, és a láztól, gyengeségtől stb. nem tudják ellátni magukat, a szeretteik ápolására szorulnak. Ebből a 20 emberből a statisztika szerint kb. 4-en szorulnak kórházi szakápolásra (infúzió, légzéstámogatás vagy lélegeztetés). Ez a négy ember az, aki komoly veszélyben van. Az ő életük azon múlik, hogy kapnak-e kórházi ellátást.
Mivel a statisztikák szerint a fiatalabb korosztály kevésbé veszélyeztetett, van, akiben felmerül az ötlet, hogy nem tartja be a kisebb kényelmetlenségekkel járó prevenciós előírásokat, hiszen neki úgyse lesz baja. Például nem mond le a szombat esti bulizásról vagy a külföldi nyaralásáról.
Nyaralni valóban jó – de megéri úgy is, ha ezzel emberéleteket kockáztatunk? Ne feledjük: ha nincsenek tüneteink, attól még lehetünk fertőzöttek. Ha felülünk egy nemzetközi repülőgépjáratra, egyszerre számos ország lakóinak tudja továbbadni a fertőzést. Ne vigyük szerte a világban az esetleges kórokozóinkat! Keményebben fogalmazva: ne öljünk meg ismeretlen, távoli országokban élő embereket! Ugyanez vonatkozik a saját lakóhelyünkre is – kézmosással, a társas érintkezések csökkentésével, zsebkendőbe tüsszentéssel stb. a körülöttünk élő emberek életét menthetjük meg. Ahogy mostanában mondani szokás: a dédapáink még a fronton harcoltak, nekünk csak otthon kell maradnunk pár hetet a kanapén. Kibírjuk, nem?
Ráadásul az sincs kőbe vésve, hogy a fiatalabbaknak nem lehet komoly bajuk. Igenis vannak elhalálozások a fiatalabbak körében, és az sem túl kellemes, ha lélegeztetőgépre kerül az ember. Az alacsonyabb életkor nem garancia arra, hogy semmi baj nem lesz, csak nagyobb esélyt jelent arra, hogy a betegség enyhe lefolyású lesz.
Cseppfertőzéssel terjed, és nagy valószínűséggel érintéssel és felületeken keresztül is. Azaz nem csak a köhögés és a tüsszentés terjeszti, hanem minden fizikai kontaktus! És a cseppfertőzés sem azt jelenti, hogy csak tüsszentéssel vagy köhögéssel hagyja el a vírus a fertőzött ember szervezetét, hanem kilégzéskor és beszéd közben is.
A lappangási idő meghaladhatja a 2 hetet, időnként eléri a 30 napot is. A jelenlegi adataink szerint a vírus a lappangási idő alatt is fertőz.
Amikor a lezajlott betegség tünetmentessé válik, még 2 hétig vírushordozónak kell tekinteni az érintett embert. Figyelni kell arra, hogy a ruháin, tárgyain még akkor is fertőzőképes lehet a vírus, amikor maga az ember már nem fertőz, ezért a környezet alapos fertőtlenítésére van szükség (mosás magas hőfokon, fertőtlenítőszeres tisztítás).
Sokan nem is annyira attól tartanak, hogy ők maguk súlyos tünetekkel megbetegszenek, hanem attól, hogy a fertőzést átadják egy idősebb, betegségekkel élő családtagjuknak. Ez a félelem jogos – de ha felelősségteljesen éljük a mindennapjainkat, akkor minimalizáljuk a veszélyt. A prevenciós szabályok (kézmosás, más emberek kerülése stb.) betartásával nemcsak a saját egészségünket védjük, hanem mindazokét, akikkel egy háztartásban élünk. A nagyszüleink vagy szüleink egészsége is múlik rajtunk, ez motiváljon arra, hogy még elővigyázatosabbak legyünk.
Nem igaz az az állítás, hogy elég 1-2 méter távolságot tartani, akkor nem fertőzhetjük meg egymást, az a távolság messze nem elegendő. Ráadásul bármilyen felületet megfogunk, azzal szintén átadhatjuk a vírust, ha fertőzöttek vagyunk. Ezért az a felelősségteljes döntés, ha az idős szeretteinket ebben az időszakban nem látogatjuk személyesen, inkább interneten és telefonon tartjuk a kapcsolatot. Lássuk el őket ehhez szükséges eszközökkel, tanítsuk meg őket a használatukra!
Idősebb embereknél, akik kijárnak az utcára, arra is szükség lehet, hogy alaposan átbeszéljük a higiénés szabályokat, mert nem mindig veszik komolyan őket. Közben nyugtassuk is meg őket, biztosítsuk őket arról, hogy fontosak nekünk, ezért akarjuk megvédeni őket. Ne „tiltsuk el” őket a mozgástól, tornázzunk velük a lakásban, ha együtt élünk, vagy ha a körülmények biztonságosak, menjünk le velük sétálni. De azokat a teendőket, ahol sok emberrel kéne érintkezniük, vegyük át tőlük (posta, bevásárlás, gyógyszertár), és mi magunk is igyekezzük online intézni ezeket!
Az elmúlt hónapok statisztikái azt mutatják, hogy a Covid-19 kiugróan veszélyes az idősebb, különösen a szív-, tüdő- és immunológiai problémákkal küzdő emberekre. De nem az életkor a döntő, a vírust leginkább a krónikus betegségek megléte teszi veszélyessé. Az idősebb korosztály jellemzően több krónikus betegséggel él, ezért statisztikailag ők a legsérülékenyebbek, de egészségügyi problémákkal küzdő fiatalok is veszélybe kerülhetnek.
Miért? A krónikus betegségek, pl. a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség károsíthatják a szerveket, és érzékenyebbé tehetnek a fertőzésekre. A koronavírus-fertőzés ráadásul a tüdőt támadja meg, ami különösen veszélyes lehet a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknél. Ha a tüdő nem vesz fel elég oxigént, a szívnek erősebben kell vernie. De azért a biológiai életkornak is van szerepe abban, hogy kevésbé jól reagálunk a fertőzésekre. Az életkor előrehaladtával a szerveink normális működése romlik, a sejtjeinkben egyre több károsodás jelenik meg, és a testünk betegségek leküzdésére használt rendszerei elhasználódnak. Például csökkenhet a fehérvérsejtek száma, amelyek a fertőzések legyőzésében kulcsszerepet játszanak, és a meglévők sem működnek olyan hatékonyan, mint korábban.
Fontos tényező az is, hogy az idős emberek erőnléte, testi tartalékai többnyire már meggyengültek. A koronavírus-fertőzés kiváltotta betegség lefolyására jellemző, hogy nagyon hirtelen változik a betegek állapota, azaz a levert, lázas, de stabilnak látszó állapotból órák alatt kialakulhat nehéz légzés, majd az oxigénhiány a többi szerv működését is rontja. Ilyenkor nagyon sokat számít, hogy mennyire vagyunk erősek – van erőnk eljutni a kórházba? Tudunk helyes döntéseket hozni oxigénhiánytól tompa aggyal is, és végre is tudjuk hajtani őket? Idősebbeknél az ugrásszerű állapotromlás radikális, gyors testi összeomlással járhat, és magát a helyzetet sem biztos, hogy jól kezelik.
Mindezek miatt nagyon fontos, hogy fokozottan vigyázzunk a körülöttünk lévő idős emberekre! Ha mi magunk vagyunk idősebbek, akkor vegyük komolyan az előírásokat, ne bagatellizáljuk el a veszélyt. Kerüljük el a fertőzés lehetőségét, akkor biztonságban vagyunk! Emellett készüljünk fel gondolatban az összes lehetséges helyzetre, legyen akciótervünk arra az esetre, ha romlik valamelyik családtag állapota.
Röviden: ne menjen senki sehova. A gyerekeknek nem lehet biztonsággal megtanítani a megelőzés szabályait, nem elég tudatosak még hozzá, hogy mindig be tudják tartani. Nem tudjuk minden fertőzésveszélyes helyzetre felkészíteni őket. A fantáziánk sem elég hozzá, hogy az összes lehetőséget elképzeljük, és a gyerekek érzelemvezéreltebbek annál, hogy teljesen kontrollálni lehessen a viselkedésüket. Ezért jobb, ha a gyermekeink folyamatosan a szemünk előtt vannak. Ne engedjük közösségbe őket!
Gyerekek esetében – a statisztika szerint – nem az a veszély, hogy kialakul náluk a betegség súlyosabb változata. Hanem az, hogy más gyerekektől elkapják a vírust, és aztán a család, illetve a környezetük tagjainak megfertőzésével úgy betegítenek meg másokat, hogy rajtuk közben jó eséllyel észre se lehet venni a tüneteket. Nem véletlen, hogy a legtöbb ország az óvodák, iskolák bezárása mellett döntött, mivel azok fertőzési góccá válhatnak. De figyelem: ha a mi lakóhelyünkön is bezárták az iskolát, az nem azt jelenti, hogy kitört a szünidő, lehet menni állatkertbe vagy bárhova máshova – pont ellenkezőleg, az a cél, hogy mindenki otthon maradjon. Ha „vakációzni” kezdünk, és közösségi helyekre szervezünk programokat, csak még jobban segítjük a vírus terjedését!
Az együtt idős, beteg családtagokkal minél kevesebbet legyenek együtt a gyermekeink, nehogy tünetmentes hordozóként megfertőzzék őket.
A gyerekek sok változást élnek meg ezekben a napokban, ezért mindenképpen magyarázzuk el nekik, hogy mi az oka. Azt is érzékelik, hogy veszélyhelyzet van – ne próbáljuk ezt letagadni előttük, de hangsúlyozzuk nekik, hogy a veszély kezelhető. Helyezzük a kontrollra és a biztonságérzetre a hangsúlyt. Ne árasszuk el a gyerekeket információval, adatokkal, mert ez fokozza a veszélyérzetüket, fogalmazzunk röviden és tömören. Ne legyenek tabutémák, de mindvégig az a legfontosabb, hogy a gyermek biztonságban érezze magát.
A család átállása az új életstílusra nem fog egyik napról a másikra menni, és ez rendben is van így. Időbe telik, míg kialakul az otthoni napirend, és amíg rutinszerűvé válik minden újfajta cselekvés. Gyakoroljuk be a védőfelszerelések használatát (maszk, napszemüveg). A maszkokat kissé át kell alakítani ahhoz, hogy a gyerekekre is jók legyenek, majd meg is kell szokniuk, hogy nem lehet szabadon lélegezni a maszkban. Ha megszokják, akkor ez már nem fogja zavarni őket, de eleinte ijesztő lehet, ezért érdemes korán elkezdeni gyakorolni.
Beszéljük meg azt is a gyerekekkel, hogy miért nem megyünk most egy ideig a nagyszülőkhöz. Telefonon, interneten keresztül pótoljuk az elmaradó találkozásokat. Ha biztonságosak a körülmények, pl. ha kertesházban lakunk, minden nap menjünk ki a gyerekekkel a levegőre.
A visszahúzódva vagy karanténban töltött időszakot akár (a lehetőségekhez képest) pozitív élményként is meg lehet élni. A gyerekeknek általában hiányuk van a szüleikkel töltött minőségi időből, ezt most pótolhatjuk.
Jelenleg annyit tudunk, hogy 1 fertőzött 4-5 másik embernek adja át a vírust. Hogy ez mikor és hol történik, azt nem tudjuk, hiszen a statisztikai adatok mindig utólag derülnek ki. Azt is hozzá kell tennünk, hogy ahogy haladunk előre az időben, azaz ahogy egyre jobban megismerjük a vírus és a fertőzés természetét, az adatok egyre kedvezőtlenebbé válnak, egyre veszélyesebbnek bizonyul a járvány.
Ezért esélylatolgatás helyett tartsuk magunkat ehhez: szigorúan tilos közösségi térbe menni, válasszuk az önkéntes szeparációt!
Egy többlakásos társasháznak a lépcsőháza nem biztonságos hely, hiszen a korláton, falakon, földön és a levegőben is megtalálható a vírus, ha van fertőző ember a házban, vagy ha valaki a házból fertőzött emberrel/tárggyal érintkezett, és azt érintéssel továbbadja. De közösségi összefogással és egyéni elővigyázatossággal csökkenthetjük a veszélyt.
A házon belül a liftet csak az használja, aki gyalog nem tud felmenni az emeletre. A lift szűk, nehezen szellőztethető terét a levegőben sokáig ott lebegő nyálcseppecskék, illetve a gombokon, falakon lévő vírusok miatt fertőző helynek tekinthetjük.
Takarítsuk, fertőtlenítsük és szellőztessük minél gyakrabban a lépcsőházat (kesztyűs kézzel nyitva-zárva az ablakot). Mindenki, aki áthalad a lépcsőházon, viseljen kendőt vagy maszkot a szája előtt, akkor is, ha egészségesnek érzi magát. (Ha beteg, ne menjen közösségi térbe.) Minél kevesebb dologhoz érjünk hozzá. Amihez muszáj (pl. kilincs, ajtónyitó gomb), azt papírzsebkendővel fogjuk meg, majd dobjuk azonnal zárt hulladékgyűjtőbe a zsebkendőt.
Mindezt érdemes már előre begyakorolni, amikor még nem magas a fertőzöttek száma, hogy a nagyszámú megbetegedések idején már rutinszerűen menjen.
Sajnos az embertársaink egy része nem viselkedik éretten a jelenlegi helyzetben (sem), ezt tudomásul kell vennünk. Nagy kár, mert ha a világon mindenki önként karanténba vonulna kb. 2 hónapra, akkor valószínűleg vége is lenne a járványnak – ennyit számít a fegyelmezettség. De sajnos amíg nincsenek drasztikus megszorítások, az emberek egy része nem tartja be a megelőzés szabályait, és ezzel tovább segíti a járvány terjedését.
Ezért gondolatban fordítsuk meg a helyzetet! Vegyük úgy, mintha a világnak az a része lenne a karantén, ami nem a mi fennhatóságunk alatt áll, ami kívül van rajtunk és az otthonunkon. Ott vannak a fertőzöttek és a potenciális fertőzöttek, tehát oda nem megyünk. Ha elhagyja az ember a személyes magánzónáját, az olyan, mintha egy vadállatokkal teli ketrecbe menne. Csakhogy míg a ketrecben látjuk a vadállatokat, a mostani fenyegetés láthatatlan – mintha bekötött szemmel kéne mozognunk a vadállatok között.
Ezért ha mégis ki kell mennünk a közösségi terekbe, akkor tegyünk komoly óvintézkedéseket. Attól, hogy más felelőtlenül viselkedik, mi még vigyázhatunk magunkra és a szeretteinkre – sőt, annál inkább vigyáznunk kell.
Ragadjuk meg a lehetőséget mások tájékoztatására, amikor csak tudjuk: ha azt látjuk, hogy valaki nem érti, miért fontos a megelőzés, vagy hogy mit kell tenni az érdekében, mondjuk el neki. A hozzánk közel álló embereknél (családtagok, barátok, munkatársak) pedig elszántan és kitartóan tegyünk meg mindent azért, hogy betartsák a szabályokat – a közös életünk múlik rajta.
Az emberi immunrendszer csodákra képes, ha jól működik, és főképp, ha nem teljesen ismeretlen a kórokozó számára. Viszont elég egy kis betegség, tartós kialvatlanság, táplálékhiány vagy tartós stressz ahhoz, hogy csökkenjen a hatékonysága. Ezért járványidőszakban – is – „immuntudatos” életet kéne élnünk, hogy támogassuk a szervezetünket. Kerüljünk mindent, ami legyengíti a szervezetet.
Ne ilyenkor menjünk teljesítménytúrára, ne ilyenkor léböjtöljünk hosszan, ne most kezdjünk drasztikus fogyókúrába. Ne most költözködjünk, ne most kezdjünk bele nagy stresszel járó változásokba. Aludjunk minden nap legalább 7 órát, és ne bánjuk, ha 1-2 plusz kiló ránk csúszik. Az nagyon jól tud jönni tartalékként egy hosszabb megbetegedés idején. Azaz ne merítsük le magunkat, hanem keressük a harmonikus, kipihent, feltöltött állapotot. A tél minden élőlény számára a visszahúzódásról, lelassulásról szól, nekünk se árt pihenni egy kicsit.
Az orvosi szájmaszkok fő szerepe az, hogy a vírus terjedésével szemben védenek: ha fertőzött valaki, de viseli a maszkot, sokkal kevesebb eséllyel fogja átadni másnak a vírusokat. És mivel a jelenlegi SARS-CoV-2 járvány egyik jellegzetessége az, hogy nagyon sok tünetmenetes fertőzött van, legjobb az, ha mindenki hord valamilyen maszkot, ha másokkal érintkezik. Hiszen nem tudhatjuk, hogy nem hordozzuk-e a vírust mi magunk is, még ha nincsenek is tüneteink. Aki pedig bármilyen felsőlégúti tünetet mutat, pl. náthás, annak mindenképpen el kell takarnia a száját maszkkal, ha közösségbe megy – erre is tökéletes a sebészmaszk.
Akár most, akár más járvány idején (pl. influenzaszezonban) igaz, hogy ha pár hétig mindenki hordaná az orvosi szájmaszkokat és betartaná a többi higiénés szabályt is (pl. kézmosás), azzal jelentősen lassítani lehetne a járvány terjedését, és sokkal többen maradnának egészségesek!
De a sebészi maszkok egy bizonyos fokig arra is képesek, hogy megvédjék a viselőjüket a megfertőződéstől. A koronavírus-fertőzés ugyanis legjobban a köhögés, tüsszentés, nevetés közben a szánkból kirepülő, nagyobb méretű cseppecskékkel fertőz – azokon „utazik” a vírus. Méghozzá nagyon hatékonyan: ezek a cseppek akár 50 m/s-os sebességgel is kilőhetnek a szánkból, és akár 6 méter távolságba is eljuthatnak! Azaz hiába tartjuk az ajánlott 1-2 méter távolságot... A sebészi maszk viszont igazoltan képes arra, hogy a legnagyobb rizikót jelentő nagy cseppeket felfogja, ne engedje bejutni a légutakba.
Akkor is nagyon hasznosak az orvosi maszkok, ha beteget ápolunk, pl. egy családtagot. Ha nem szeretnénk, hogy az egész családon végigfusson az adott fertőzés, érdemes sebészi maszkot adni a betegre. Ez a típusú maszk nem akadályozza a légzést, a viselése komfortos.
Az alábbi videó bemutatja, hogyan kell jól használni a maszkokat. A kulcsszavak: mossunk kezet felvétel előtt; amíg rajtunk van a maszk, ne tapogassuk; levétel előtt és utána is mossunk kezet. A maszk külsejét tekintsük fertőzöttnek, viselés közben és levételkor is, azaz ne érjünk hozzá.
https://www.youtube.com/watch?v=OABvzu9e-hw
Az egyszer használatos sebészmaszkok valóban egyszer használatosak, és addig védenek, amíg érezhetően át nem nedvesedtek. Olyankor azonnal cserélni kell, az elhasznált maszkot pedig kidobni.
Ne feledjük: bármilyen maszkot hordunk is, csak akkor lesz hatásos, ha továbbra is figyelünk a gyakori kéztisztításra, arra, hogy ne nyúlkáljunk az arcunkhoz, illetve a szociális távolságtartásra.
A főleg a munkavédelemből ismert félálarcok, amelyek az orrot is eltakarják, és oldalról is elszigetelik a beáramló levegő elől az arcot. Az eldobható, karbantartást nem igénylő részecskeszűrő félálarcok angol rövidítése az FFP (Filtering Face Piece). Háromféle védelmi fokozatban hozzáférhetőek, amit az FFP-rövidítés végén lévő szám jelez:
A 2019-es koronavírus 50-200 nanométer átmérőjű. De a maszkoknak nem magát a vírust kell kiszűrniük, hanem azt, ami hordozza – jellemzően a levegőben repülő vagy lebegő, a vírusnál nagyobb nyálcseppecskéket.
Az áteresztőképesség alapján az FFP2 maszkok is jelentős védelmet adnak a koronavírus ellen (92-94%), a 100%-os védelemhez legjobban pedig az FFP3 maszkok közelítenek.
A legtöbb, forgalomban lévő arcmaszk egyszer használatos, amit a fehér szín is jelez. Ez azt jelenti, hogy addig biztosítja a legnagyobb védelmet, amíg folyamatosan rajtunk van. Ne vegyük le, ne nyúljunk be alá, csak akkor, amikor már nem akarjuk tovább használni. Tehát ha pl. egy kétórás repülőúton és a reptéren szeretnénk maszkkal védekezni az esetleges fertőzés ellen, akkor az a legjobb, ha az utazás teljes ideje alatt nem vesszük le a maszkot, és nem is nyúlunk be alá.
A maszkot közvetlenül a használat előtt vegyük ki a csomagolásából, és rögtön vegyük fel. Fontos, hogy a maszk tökéletesen illeszkedjen az arcra, ne legyen rés a bőr és a maszk között. (Erre csak az FFP maszkok és a hasonló védelmet nyújtó, többször használatos maszkok képesek, a zöld orvosi szájmaszk nem.) A szakáll, az arcszőrzet miatt a maszk nem fekszik fel teljesen a bőrre, ezért érdemes borotválkozni olyan időszakban, amikor maszkot kell viselni.
Ha mindenképpen le kell vennünk a maszkot (pl. enni szeretnénk), és csak egy maszkunk van, akkor próbáljuk olyan helyen tenni, ami jól szellőzik, és nincsenek más emberek. Mossunk jól kezet előtte. Ne érjünk belülről a maszkhoz, és a levétel idejére tegyük steril fóliába. De ne feledjük: az FFP-maszkokat nem többszöri használatra tervezték! Ha levesszük, csökken a védőképessége, mivel a levétel ideje alatt a maszk belsején és az arcunkon is „landolhat” vírus.
Egy maszk folyamatosan akár több órán keresztül is viselhető. Használat után el kell dobni. A több órás légzéstől, beszédtől a maszk lassan átitatódik folyadékkal. A vizes arcmaszk nem véd a vírusok ellen, sőt, fokozza a fertőzésveszélyt. Ezért a bevizesedett maszkot azonnal cserélni kell!
Mivel a koronavírus és az influenzavírus a szemen át is képes fertőzni, sose nyúljunk a szemünkhöz megtisztítatlan kézzel! Akkor se, ha maszkot viselünk.
Készüljünk fel rá, hogy a maszk (különösen az FFP3 szintű) nem ereszt át annyi levegőt, mint amennyit amúgy be szoktunk lélegezni – de természetesen elegendő levegőt enged be. Maradjunk nyugodtak, lélegezzünk egyenletesen, hamar meg fogjuk szokni. Ha fizikai munkát végzünk maszkban, elképzelhető, hogy korlátozva fogjuk érezni magunkat, mivel a tartós erőkifejtés fokozott oxigénigénnyel jár. Ha szédülünk, akkor csökkentsük az erőkifejtést és menjünk jobban szellőző helyre.
Még egy olyan maszk sem garantál teljes védelmet, ami 100%-ban kiszűri a víruskat. Ugyanis a szemen át is lehet fertőződni, és a ruházatunkon, a tárgyainkon is működőképes marad egy ideig a vírus. Teljes védelmet a védőszemüveg, védőruha és csuklya jelent. Az ilyen védelem a veszélynek fokozottan kitett szakemberek esetén indokolt, illetve egy fertőzött családtag otthoni, közvetlen érintkezést kívánó ápolásakor. A maszk viselése viszont bárkinek megvalósítható hétköznapi körülmények között, ha olyan helyzet alakulna ki, hogy szükség van rá.
Figyelem: a maszk viselése mellett is nagyon fontos a személyi higiéniai teendők betartása! Rendszeres kézmosás, papírzsebkendőbe tüsszögés-köhögés, puszi és csók kerülése idegeneknél, távolságtartás, felületfertőtlenítés stb.
Azt az időpontot, amikor a maszk készült. Ez a gyártás időpontja.
Nem. Ez az elterjedt tévhit nem csak azért veszélyes, mert téves, hanem mert öndiagnózisra késztet. Pedig nem lehet „ránézésre” megmondani, hogy a légúti tüneteket mi okozza, csak laboratóriumi teszttel. Ha olyan területen élünk vagy olyan helyen jártunk, ahol jelen van a járvány, és a megadott tüneteket észleljük, mindenképpen forduljunk orvoshoz.
A koronavírus-fertőzés leggyakoribb klinikai tünetei: magas láz, száraz köhögés, mellkasi fájdalom, izomfájdalom, légzési nehézség, légszomj, fáradékonyság.
A tünetek a kezdeti szakaszban enyhén is jelentkezhetnek, sőt, a megfertőzöttek nagyobb része felső légúti tüneteket mutató, enyhe lefolyású betegségként éli meg a fertőzés teljes lefutását. Azonban sajnos igen nagy arányban (akár kb. 15-20%) tüdőgyulladás is kialakul, a megfertőzöttek 5-10%-ánál pedig egy idő után kritikus tünetek jöhetnek létre (súlyos tüdőgyulladás akut légzőszervi distressz szindrómával), ami életmentő beavatkozásokat igényel.
Ezért fontos, hogy mindenki, aki a felsorolt tüneteket tapasztalja magán (akár enyhébb formában), és van esélye arra, hogy koronavírussal fertőződött meg (pl. vírusfertőzött területen járt vagy érintkezett onnan érkezett emberrel), orvoshoz forduljon – méghozzá telefonon. Ne adjuk tovább a betegséget!
Első körben hívjuk fel a háziorvosunkat telefonon. Illetve Magyarországon két zöld számon is friss információkat lehet kapni a betegségről és a teendőinkről, ha étintettnek érezzük magunkat: 06-80-277-455-ös és 06-80-277-456.
Ha bármilyen tünetet tapasztal Önmagán vagy az Önnel kapcsolatban állóknál, ami a fertőzéssel összefügghet (légzőszervi tünetek, láz, izomfájdalmak), akkor otthon kell maradni. Nem szabad bemenni a koronavírus-fertőzés gyanújával a háziorvosi rendelőbe vagy kórházba, hanem telefonon kell értesíteni a háziorvost, súlyos esetekben a mentőket. Feltétlenül el kell nekik mondani, hogy koronavírusra gyanakszunk, és meg kell indokolni, hogy miért arra (például azért, mert fertőzött területen jártunk vagy ott járt személlyel kerültünk személyes kontaktusba).
Az optimistább szakemberek ebben reménykednek, vagyis, hogy a koronavírus az „átlagos” influenzához hasonlóan csak szezonális járványokat okoz. Ha számba vesszük az eddig fertőzött területeket, megállapíthatjuk, hogy eddig trópusi területeket nem igazán érintett a járvány. Minthogy azonban a kórokozó annyira új, hogy nincs tapasztalt arról, hogyan viselkedik melegben, erről nem lehet biztosat mondani. Talán az időjárás melegedésével a koronavírus tényleg veszít majd „élet”- és fertőzőképességéből – de az is lehet, hogy mindez csak spekuláció.
Sokféle úton, akár az eredeti közvetítő hordozótól induló újabb fertőzési lánccal, mutációk megjelenésével is kezdődhet a következő járvány. Az igazi megoldás hosszú távon a szigorú, jól kidolgozott és begyakorolt járványmegelőző protokollok működtetése.
Ez a koronavírus-változat új, eddig ismeretlen vírusnak tűnik. Genomja pozitív egyszálú ssRNA, és mint ilyen, meglehetősen hajlamos a mutálódásra. Már most is lehet tudni több mutációról, amelyek súlyosabb tünetekkel járnak. Szerencsés esetben viszont megjelenhet barátságosabb változat is, és meghatározott idő elteltével, a megfelelő protokollok alkalmazásával bizonyos változatok ki is halhatnak.
Egyre nagyobb valószínűséggel találkozunk/érintkezünk az élővilág olyan tagjaival, amelyeket pár évtizeddel ezelőtt nem ismertünk, nem mentünk a közelébe, és főképpen nem szállítottuk tízezer kilométernyire. A vírusok (is) viszonylag zárt, természeti folyamatok által determinált közegben hordozódnak/terjednek. Ezeket a rendszereket törjük fel rendre, néha gátlástalan szándékossággal, néha nemtörődömségből.
A hozzáférhető adatok szerint tobzoska vagy egyfajta kígyó volt a gazdaszervezet, és esetleg denevérek kézbesítették ki a vírust köztes hordozóként. A kutatás idővel egyre pontosabb választ fog erre a kérdésre is adni. Nehezítő tényező, hogy a COVID-19 ssRNA bázisú, ami különösen hajlamos mutációra, tehát akár többszörös mutációról is szó lehet.
A következő 4-6 hónapra ne tervezzünk utazást, hacsak nem elkerülhetetlen és létfontosságú. Maradjunk otthon.
Az eddig tapasztalatok alapján a koronavírus egészen hosszú ideig is képes életben maradni.
A nulladik beteg az a beteg, aki elsőként kapja el a fertőzést, illetve egy adott területre behurcolja a vírust. Megtalálása azért fontos, mert így a hatóságok kideríthetik, hogy honnét jött a fertőzés és így fel tudják deríteni a fertőzésláncot – vagyis azt, hogy kikkel kerülhetett kapcsolatba, kiket fertőzhetett meg a nulladik beteg, majd a további fertőzöttek. Emellett a mutációk gyökérállapota is felderíthető lehet a nulladik beteg vizsgálatával.
Nagyanyáink számára még evidens volt, hogy mindig kell hogy legyen otthon hosszú időszakot kiszolgálni képes mennyiségű víz és élelmiszer. Eleink ezt a háborúk, ínséges időszakok alatt kénytelenek voltak megtanulni. Mi ma már biztonságban érezzük magunkat, és az éjjel-nappaliba is bármikor leugorhatunk. Igen, de ez a jólét nagyon törékeny. Ne is gondoljunk nagyobb katasztrófára: már egy erőteljesebb járvány is elég ahhoz, hogy becsukjanak a boltok. Az átlagembernek pedig maximum 1 hétre elég az a pár konzerv és némi liszt, ami otthon van.
Mi azt ajánljuk mindenkinek, hogy szerezzen be és folyamatosan tartson fenn otthon hosszabb időre elegendő készletet élelmiszerből és vízből. Ráadásul, ezzel jóval költséghatékonyabban és időtakarékosabban lehet a mindenkori beszerzést tervezni. Hiszen bármikor jöhet olyan probléma (akár csak egy erős havazás), ami miatt időszakosan nem lehet egy ideig élelmiszerhez és más, a hétköznapi élethez szükséges dolgokhoz, pl. gyógyszerhez jutni. Meg kell tanulnunk az öngondoskodás elemi szabályait – nem csak a koronavírus miatt.
Járvány idején azért is fontos, hogy többhetes tartalékunk legyen itthon a mindennap szükséges fogyasztási cikkekből, mert így nem kell zsúfolt élelmiszerboltokba, áruházakba mennünk, azaz elkerülhetjük a betegséggel való találkozást. Már az is csökkenti a megfertőződés kockázatát, ha olyankor megyünk vásárolni, amikor kevesen vannak a boltban. Ha van otthon tartalékunk, akkor a vásárlás időpontját is szabadabban választhatjuk meg.
Egyelőre nincs sok adat a koronavírusról a várandósokkal, újszülöttekkel, kismamákkal kapcsolatban. Tudunk újszülöttről, aki már koronavírus-fertőzéssel született, és az is világos, hogy a szoptatás kellően szoros kontaktus a vírus átadásához. De összességében a csecsemőkkel, kismamákkal kapcsolatban egyelőre nem elegendőek a statisztikai adatok ahhoz, hogy kijelentéseket lehessen tenni. Az egyetlen megoldás a védekezés: minden lehetséges módon kerüljék a megfertőződést, aktívan védjük őket tőle.
Nincs elegendő adat arra vonatkozóan, hogy az új koronavírus ne károsítaná a magzatot. Amennyiben ön vagy egy családtagja várandós, gondosan tartsa be azokat az óvintézkedéseket, amelyek másokra is érvényesek. Mosson gyakran kezet, használjon alkoholos kézfertőtlenítőt, ne menjen közösségi térbe, éljen önkéntes szeparációban.
Igen. Egy vírussal szennyezett tárgyon hosszú ideig, extrém esetben akár hetekig is fertőzőképes lehet a vírus.
Ezért mielőtt belépünk valahova, még a bejárat előtt vegyük le a cipőt, mert a cipőtalp is a fertőzés forrása lehet. Ha hazaértünk, akkor a kint használt ruhadarabjainkat rögtön cseréljük le, és tartsuk elkülönítve. Kint használt ruhadarabjainkat 60 fokon történő mosással és vasalással tehetjük ismét biztonságossá; a mosásig tartsuk elkülönítve őket (pl. nejlonzsákban).
Az utcán használt tárgyainkat (pl. mobiltelefon, kulcs) fertőtlenítsük minden hazaérkezéskor. A lakásba kívülről érkező tárgyakat (pl. vásárolt árucikkek, kint használt táskák, kosarak) tegyük 3 napra karanténba, mielőtt használatba vennénk őket. A legjobb, ha három napig be se visszük őket a lakásba. Ha be kell vinnünk, akkor tegyük be a tárgyakat egy műanyag zsákba, úgy tároljuk érintetlenül 3 napig.
Tanácsos fertőzöttnek tekinteni minden kintről érkező tárgyat. Kesztyűben nyúljunk hozzájuk vásárláskor vagy amikor átvesszük a futártól az árut. Az érkező új tárgyakat ne vigyük be az élőhelyünkre addig, amíg le nem szedtük róluk a külső csomagolást. A csomagolástól szabaduljunk meg a lakásunkon kívül. Ha van rá lehetőségünk, a kívülről újonnan érkező tárgyakat minél tovább tartsuk elszeparálva, pl. a pincénkben, és csak akkor vigyük be a lakásba és vegyük használatba, amikor a régebbi készletünket már feléltük. Például ha vettünk egy csomag zsugorfóliázott lisztet, akkor rögtön szabaduljunk meg a külső zsugorfóliától, majd a liszthez ne nyúljunk hozzá, tartsuk addig elkülönítve, amíg a régebbi lisztkészleteink el nem fogytak.
Az ételkészítéssel és -kiszállítással foglalkozó cégek igyekeznek minimalizálni a fertőzésveszélyt, de sajnos nincs az a szigorú konyhai protokoll, ami 100% védelmet biztosítana. Ezért lehetőleg inkább ne rendeljünk frissen készített ételt, hanem főzzünk mi magunk.
Ha mégis rendelünk ételt, és az melegíthető, akkor fogyasztás előtt forrósítsuk fel, hogy az esetleges vírus elpusztuljon. A koronavírus ugyanis a kb. 36 fokos emberi szervezethez alkalmazkodott, az ettől erősen eltérő körülmények nem kedveznek neki (pl. extrém szárazság, UV-sugárzás, mikrohullám, magas hőmérséklet). A fagyasztást ne tekintsük fertőtlenítésnek, mert a legtöbb kórokozó a hidegben csak inaktívvá válik, de melegítéskor visszatér a fertőzőképessége.
Nem, jelenleg nem tudunk még olyan gyógyszerről, ami bizonyítottan működik és hozzáférhető. Ha lesz ilyen, arról lesz hivatalos híradás, majd amint lehet, gondoskodni fognak arról, hogy minél szélesebb körben elérhető legyen.
Egyelőre csak a tüneteken lehet segíteni lázcsillapítással, vitaminpótlással, folyadékpótlással. Ha olyan álhíreket vagy reklámokat olvasunk, amelyek különféle szereket ajánlanak a gyógykezelésre, ne dőljünk be nekik! A jóindulatú álhír is álhír, egy részük pedig kifejezetten nyerészkedő szándékkal elindított átverés. Ne feledjük: mivel még nincs gyógyszer, a megelőzés létfontosságú!
Igen. De nem a koronavírus ellen, hanem általában az egészségügyi állapotunk fenntartása érdekében. Töltsük fel a házipatikánkat! Mindenképpen legyen otthon több hónapra előre minden olyan gyógyszer, amit rendszeresen szedni szoktunk: krónikus betegségeink gyógyszerei, fejfájáscsillapító, lázcsillapító, görcsoldó, allergiagyógyszer, vitaminok, széntabletta... Minden olyan gyógyszer, amit rendszeresen szedünk, vagy amire egy házilag kezelhető betegség vagy rosszullét esetén szükség lehet. Legyenek bőven elsősegélynyújtásra alkalmas eszközeink is: sebkötöző anyagok (géz, mullpólya, ragasztószalag), fertőtlenítőszer, sebkapocs stb. Az egészségügyi ellátás le lesz terhelve a következő hónapokban, legyünk felkészülve arra, hogy el tudjuk látni magunkat kisebb balesetek vagy megbetegedések esetén. Ha nem tudjuk, hogyan kell bekötni egy sebet vagy kezelni a vérzést, képezzük ki magunkat minél hamarabb – interneten számos anyagot találunk. Hiteles forrást válasszunk!
Az egészségügyi intézmények minden fertőtlenítés ellenére is jó eséllyel fertőzőek, mivel sok ember fordul meg ott, különféle egészségi állapotban. Mi azt javasoljuk, hogy olyan kisebb egészségügyi problémákkal, amelyek várhatnak még egy kicsit, ne most menjünk orvoshoz, várjuk meg a járvány lecsengését.
Mivel az egészségügyi ellátás a járvány előrehaladtával egyre túlterheltebb lesz, számíthatunk arra, hogy lesznek hetek, akár hónapok, amikor az egészségügyi ellátás akadozni fog, pl. nem jön ki gyorsan a mentő. Ezért fokozottan vigyázzunk az egészségünkre, kerüljük a balesetveszélyes helyzeteket! Ne végezzünk olyan sportokat, ahol könnyen el lehet esni, ne egyensúlyozzunk a létra tetején, ne most kísérletezzünk egzotikus ételekkel vagy olyan anyagokkal, amelyekre rosszul reagálhat a szervezetünk stb. Aludjuk ki magunkat minden nap, vegyünk magunkhoz minőségi táplálékot.
Nincs elég adatunk arról, hogy milyen háziállatok kaphatják el és adhatják tovább a vírust. 2020 márciusának közepén a WHO deklarálta, hogy a kutyák nem lehetnek koronavírusosak, és elrendelte a karanténba került állatok kiengedését. De ez nem jelenti azt, hogy az állataink ne tudnák terjeszteni a vírust, hiszen az biztos, hogy a kórokozó megtapadhat a testükön. Ha valaki kedvesen megsimogatja a kutyánkat az utcán, akkor – amennyiben az illető fertőzött volt – a felületi fertőzés révén mi is elkaphatjuk a vírust.
Ezért ebben az időszakban ne hagyjuk, hogy bárki is megsimogassa az állatunkat! És mi magunk is fokozottan ügyeljünk a higiéniára a kijáró kutyákkal, macskákkal kapcsolatban: minden simogatás után mossunk kezet. A sétáltatást követően pedig érdemes fertőtlenítő kendővel áttörölni a tappancsukat is.
Igen, terjedhet. Biztosan lehet tudni, hogy a vírus a különböző felületeken hosszú ideig fertőzőképes. Aki teheti, a biztonság kedvéért térjen át a bankjegyes fizetésről a bankkártyával való fizetésre. Ha mégis hozzá kell érni forgalomban lévő bankjegyekhez, húzzunk kesztyűt vagy legalább tisztítsuk meg alaposan a kezünket.
Rövid és összetett kézmozdulatokat nem igénylő helyzetekben elég, ha egy papírzsebkendőt használunk védelemként (pl. ha csak egy kilincset kell lenyomni), majd eldobjuk.
Az érintéssel való megfertőződés elleni védelemre tökéletesek a legolcsóbb, nagy csomagban is kapható gumikesztyűk. Szerezzünk be néhány csomaggal! Ha takarékoskodni szeretnénk a kesztyűvel, akkor használat után ne dobjuk el, de ne is mossuk el, hanem tegyük azonnal „karanténba”: egy zárható zacskóba, és tegyük félre egy hónapra. Ennyi idő alatt biztosan fertőzőképtelenné válik a kesztyűn a kórokozó. Majd az idő leteltével vegyük elő, mossuk meg, szárítsuk meg, és használhatjuk ismét. Azaz a védelemre szolgáló kesztyűket egy hónapos átfutással rotálhatjuk. Ha napi 1 pár kesztyűt használunk el, akkor elég 30 pár kesztyű a járvány hónapjaira.
Nincs elegendő adat arról, hogy a szúnyogcsípés ne terjesztené a koronavírust.
Nincs elegendő adat ahhoz, hogy kizárható legyen.
Érthető, ha valaki félelmet érez a mostani helyzetben. A koronavírus-járvány egy krízishelyzet, és egy nehéz élethelyzettel találkozva a legtöbb ember ideges lesz. A félelem fontos reakció, hiszen arra sarkall, hogy mindent megtegyünk a veszély elhárításért. Az is természetes, ha egy ideig, amíg az új életünket meg nem szoktuk, az emberek egy része ingerültebb, lehangoltabb vagy szorongóbb a megszokottnál. Ezeken a fázisokon át kell mennünk ahhoz, hogy átálljunk az új helyzetre.
De ha hosszabb távon fennmarad a félelem vagy a szorongás, megbéníthatja a cselekvőképességünket, és akár meg is betegíthet. Az állandósult szorongás, ha valaki már másra sem tud gondolni, mint a vírusra, komoly lelki terhet jelent, ami tönkreteheti a mindennapokat. A magunk és szeretteink érdekében is el kell kezdenünk ellensúlyozni a negatív érzéseinket. Nem elnyomni őket, hanem megélni, feldolgozni és pozitív élményekkel ellensúlyozni.
Nincs vége a világnak! Igen, lesznek nehéz, esetenként válságos helyzetek, de akkor tudjuk kezelni ezeket, ha nem pánikolunk, hanem biztos lélekjelenléttel cselekszünk. A lelki nyugalmunk megőrzése éppolyan fontos feladat, mint a megelőzés szabályainak a betartása. A folyamatos stressztől csökken a mentális erőnk, és könnyebben meg is betegszünk. Igen, a tartós negatív stressz bizonyítottan gyengíti az immunrendszert! Azaz az összeszedettségünk, jókedvünk és optimizmusunk megőrzésével az egészségünket is támogatjuk.
Szerencsére nagyon sok mindent tehetünk azért, hogy jobban érezzük magunkat. Mindenekelőtt tudatosítsuk, hogy nem csak sodródunk az eseményekkel, hanem a kontroll a mi kezünkben van. Nagyon sokat tehetünk a megelőzésért – ha megteszünk mindent, az jogos biztonságérzetet ad.
Otthon dolgozol ezekben a hetekben? Alakíts ki napirendet, és tartsd magad hozzá! Ne hagyd, hogy szétfolyjanak a napjaid! Fogjatok össze a munkatársaiddal és barátaiddal, adjatok keretet a napoknak. Ez segít, hogy ne érezd úgy, hogy légüres térbe kerültél. Tűzz ki minden napra és minden hétre célokat magad elé – ha mindig meg tudod csinálni, amit terveztél, akkor újra azt fogod érezni, hogy a kezedben van az életed.
Javasoljuk, hogy ne nézd folyton a híreket! A sajtó direkt fogalmaz úgy, hogy fenyegetve érezd magad. Ne hagyd, hogy a hangulatodat egész nap a horror-hangulatú szalagcímek határozzák meg. És ne csak a koronavírus témájáról beszélj! Tájékozódj minden nap az aktuális tudnivalókról, de ne csak ezzel foglalkozz. Olvass inkább könyveket, nézz jó filmeket, kezdj el tanulni valamit... Kösd le olyasmivel a szellemi kapacitásodat, ami valóban építő számodra. Gondold végig, mi mindenre mondtad az elmúlt években azt, hogy „ha lesz időm, majd akkor”. Most van időd, most csináld meg és élvezd ki!
Fogyassz kevesebb koffeint, mert az feszültebbé tesz, és semmiképpen se alkohollal vagy más tudatmódosító szerrel kezeld a szorongást. Inkább mozogj! Otthon is lehet sportolni napi fél-egy órát. Hidd el, azonnal fel fog dobni!
Nagyon sokat segít az is, ha naponta többször relaxálsz vagy meditálsz. Sok relaxációt segítő hanganyagot találhatsz az interneten. Ha a testedet tudatosan el tudod lazítani naponta többször, akkor sokkal nyugodtabb leszel, és erősödnek a regenerációs folyamatok a szervezetedben.
Sok erőt ad az is, hogy most az emberek többsége nyitottabbak, kedvesebb és figyelmesebb. Tartsd a kapcsolatod a szeretteiddel és barátaiddal, és örülj neki, hogy most van időtök jobban odafigyelni egymásra. A minőségi kapcsolatok, a jó beszélgetések a legjobb gondűzők. Támogassátok egymást, keressétek a kikapcsolódást (együtt vacsorázni Skype-on is lehet), és nevessetek jókat! Ha egy hozzátartozóddal fesztültség van köztetek, itt az ideje, hogy felülemelkedjetek rajta.
Figyeld meg magad és fogalmazd meg minden nap, hogy mi okozott érzelmi nehézséget neked (pl. egy konfliktus, egy rossz hír, egy kudarcélmény). Oldd meg minél hamarabb a kiváltó okot vagy oldd fel a vele kapcsolatos belső feszültségedet! Tekints úgy a mentális állapotodra, mint egy mentőcsónakra, amit azonnal meg kell foltozni, ha sérülés érte.
Minden nap gondold végig, hogy milyen szép élmények értek aznap. Éld át őket még egyszer gondolatban, minél részletesebben, „lubickolj” a jó érzésekben! Ezzel gyakorlatilag áthuzalozod az agyadat, hogy a pozitív dolgokat is figyelembe vegye, ne csak vészjelzésekkel bombázzon egész nap.
Törekedj arra, hogy ebből az átmeneti időszakból növekedve kerülj ki. Tanulj, sportolj, ápold a kapcsolataidat, és koncentrálj arra, ami valóban fontos. Ha megteszed, akkor ez a mostani időszak értékessé válik, és hosszabb távon is jobb lesz tőle az életed!
Egyszerű a válasz: amikor lehet, csökkentsük a nagyméretű adatforgalmunkat, vagy pedig próbáljuk csúcsidőszakon kívül intézni. Pár ötlet:
A mostani koronavírus-járvány iskolapéldája annak a problémának, amivel rengeteget fogunk küzdeni a jövőben. A többmilliárdos népesség, a Földet behálózó mobilitás és klímaváltozásból következő egyensúlytalansági helyzet miatt a korábbinál nagyobb számban fogunk olyan vírusokat, baktériumokat és más kórokozókat átadni egymásnak, amivel nem vagyunk még megbarátkozva, nincs rá immunválaszunk. Az egész emberiségnek be kell gyakorolnia a folyamatot, hogy mi a teendő, ha valami terjedni kezd. Megelőzés, higiéné, minikaranténok, ha beteg valaki, sőt, ha egészséges is: önkarantén és persze öngondoskodás. Sokkal nagyobb eredményt lehet elérni így, mint ha már kórházakban kell utólagos megoldásként gyógyítgatni emberek tömegeit.
A vírusok mindennél hatékonyabb ellenszerei ma már a vírusvideók, a kommunikációs csatornákon hatalmas sebességgel és számban terjedő, szabatos adatok és tanácsok, a megelőzésről szóló pontos, mindenki számára érthető tények. Felelősségünk, hogy ezeket minél szélesebb körben terjesszük.
A Lavylites telephelyein és irodáiban több mint ötven ember dolgozik, akiket szeretnénk megvédeni az esetleges veszélyektől. A Lavylites egy nagy család, vigyázunk egymásra.
Már a járvány magyarországi megjelenése előtt folyamatosan tájékoztattuk őket, javasoltuk nekik az előrelátó felkészülést egy esetleges vészhelyzetre magánemberként is. A munkahelyi protokollokat idejekorán átalakítottuk. Többek között a cég gondoskodott védőfelszerelésről, amit szétosztottunk a dolgozók között – nem csak munkavédelmi célra, hanem arra is, hogy önmagukat és szeretteiket a magánéletükben is megóvhassák.
A legtöbb munkakörnél átálltunk az otthoni munkavégzésre. Külföldi utakra már a járvány Európában való kitörése előtti hetekben sem küldtünk senkit. Az Európai Logisztikai Központban olyan szigorú fertőtlenítési és fertőzésmegelőzési protokollt vezettünk be, mint ami a kórházakban jellemző.
Ha betegség vagy esetleg karantén miatt egy munkatársunk hosszabb időre kiesik a munkából, a cég nem hagyja cserben őt, a törvény által előírtnál jobban gondoskodunk az átmenetileg nem munkaképes munkavállalóinkról.
Igen, a mikrobiológiai és élettani kutatóintézetünkben elkezdtük a munkát, viszonylag egyedi megközelítést alkalmazunk. Reméljük, hogy gyors eredmény lesz. A Jakabovics Tibor által működtetett jótékonysági alap pedig a készletezés logisztikáját dolgozza ki, főképpen a vészhelyzet esetén létfontosságú eszközökre koncentrálva.
A dohányosokra kifejezetten veszélyes a koronavírus-fertőzés, ugyanis elsősorban a beteg légzőszerveit támadja meg – a dohányzás pedig nagy mértékben hat ezen szervek állapotára, különösen a tüdő van veszélyben. A dohányosokat nagyobb arányban érintik a krónikus tüdőbetegségek, eleve kisebb a működő tüdőfelületük. Emiatt ők értelemszerűen jobban fulladnak, és hamarabb alakul náluk ki tüdőgyulladás. A dohányzás az immunrendszert is károsítja, és ezzel a fertőzések, így a koronavírus elleni küzdelem esélye is csökken.
Tudósok még vizsgálják, hogy a nikotinnak lehet-e szerepe a betegség lefolyásában. Azt viszont már biztosan tudjuk, hogy a dohányzás folyamata hozzájárul a koronavírus terjedéséhez, a dohányzáskor létrejövő füstfelhő révén. A vírus ugyanis megtapad a levegőben szálló részecskéken, amelyek több órán át is fertőzőek maradhatnak. Sőt, az eldobott csikkek is fertőzés forrásai lehetnek! A több ezer toxikus kémiai anyagot tartalmazó és nyállal is szennyezett csikkeken akár napokig fertőzőképes maradhat a vírus.
A mostani koronavírus-járvány lehetőség a dohányosoknak a leszokásra, annak érdekében, hogy a szervezetük képes legyen optimálisan ellenállni a fertőzéseknek. Ne veszélyeztessük az egészségünket, sőt, az életünket egy rossz szokás miatt! Aki erős dohányos, annak a fokozatos leállás javasolható, hogy a szervezete hozzá tudjon szokni a változáshoz.
A magas olaszországi halálozási ráta nagyon összetett, számos okra vezethető vissza. A legtöbb szakember a lehetséges okokként a következőket említi:
A szomorú számok, amelyek Olaszországból érkeznek, nem fognak szükségszerűen megismétlődni máshol is. De ennek az a feltétele, hogy mind az egészségügyi rendszer, mind a lakosság felkészülten és fegyelmezetten kezelje a járványidőszakot.
Ha minden a kutatók elvárásai szerint alakul, akkor elképzelhető, hogy a koronavírus elleni oltás kb. 12 hónapon belül meglesz, ami hosszabb távon könnyebben kezelhetővé teszi majd a járványt. Addig azonban csak a terjedés lassításával lehet védekezni a járvány drasztikus következményei ellen. A szakértők jelenleg arra számítanak, hogy az új szabályrendszer, amelyet a koronavírus-járvány hívott életre (a „social distancing") különböző erősségű formákban még akár 6-9 hónapig is érvényben maradhat.
De, feltehetően igen, ezért a következő hosszabb időszakban amolyan „húzd meg-ereszd meg” módon lehet majd hol lazítani, hol szigorítani a korlátozásokon, mindvégig figyelembe véve az aktuális terjedési adatokat és a helyi egészségügy kapacitásait. Ráadásul hiába állítja meg egy ország vagy egy régió a járványt: ha a világ más részén még jelen van, onnét ismét be tud szivárogni. Akár egyetlen fertőzött is elég a járvány második hullámának beindításához.
Az új koronavírus nagy valószínűséggel örökre itt marad velünk, mutálódott változatokban. Az embereket hosszú távon a vakcina vagy a környezetükben élő emberek természetes úton szerzett immunitása fogja megvédeni tőle. Amíg egyik sem áll a rendelkezésünkre, addig a korlátozó intézkedésekkel kell együtt élnünk.
Azaz jobb, ha arra rendezkedünk be, hogy ez még huzamosabb ideig el fog tartani, akár még fél-egy évig is. Ne csak arra várjunk, hogy véget érjen ez az időszak, hanem találjuk fel magunkat ebben az új életben!
Furcsa a koronavírussal kapcsolatban jó tapasztalatokról beszélni, mégis van néhány pozitív hozadéka ennek a rendkívüli helyzetnek. Vegyük figyelembe őket, ugyanis sokat tanulhatunk belőlük a jövőre nézve is:
A járvány tetőzése azt jelenti, hogy a napi megbetegedések és a napi elhalálozások száma elérte a csúcspontot, ami után ezek a számok stagnálnak vagy rögtön csökkenni kezdenek, azaz egyre kevesebben betegszenek meg. Európát illetően egy ideig az volt az elterjedt nézet, hogy 2020 áprilisában várható a járvány tetőzése, de most már egyre inkább az a becslés terjed, amely szerint a tetőzés június-július vagy akár augusztus hónapokban várható.
A járvány tetőzése nem azt jelenti, hogy azzal véget is ért a járvány, hanem hogy az adott körülmények között elérte a maximumát. Az első tetőzés a kijárási és távolságtartási korlátozások keretében, azaz mesterséges körülmények között jön létre! Emiatt a tetőzés után még jó ideig ügyesen adagolt korlátozások kellenek ahhoz, hogy a járvány ne lángoljon fel ismét, hanem fokozatosan lecsengjen. Ha a korlátozásokat egyik pillanatról a másikra megszüntetnék, a fertőzöttek száma feltehetően ismét emelkedni kezdene, minden eddiginél magasabbra.
Nagy az igény rá, de sajnos minden híresztelés ellenére még nem léteznek házilag is elvégezhető gyorstesztek a koronavírusra vonatkozóan. Az Angol Népegészségügyi Központ közlése alapján az Egyesült Királyságban néhány héten belül kaphatóak lesznek ilyen típusú tesztek, amelyek az előrejelzések szerint a terhességi tesztek elve alapján fognak működni, de a pontosságukról, illetve a szakma ezzel kapcsolatos véleményéről még nincsenek információk.
Az állami és magán egészségügyi ellátásban viszont többféle teszt is forgalomban van már, és ezek egy részét költségtérítéssel magánemberként és munkaáltatóként is el lehet végeztetni. Az áruk egyelőre magas, de várhatóan hónapról hónapra csökkenni fog, ahogy egyre nagyobb mennyiségben elérhetővé válnak. Vannak tesztek, amelyek a vírus jelenlétét mutatják ki a szervezetedben, más tesztek pedig azt, hogy termelt-e már a szervezet antitesteket a koronavírus ellen. Az antitestek megléte azt valószínűsíti, hogy az illető elkapta a fertőzést, és az immunrendszered védekezni kezdett ellene – ezen a módon a már korábban lezajlott fertőzést is ki lehet mutatni.
A betegség korai stádiumában a vírus jelenlétét kimutató teszteket érdemes alkalmazni, ezek azonban a legtöbb országban csak orvosi döntés alapján, klinikai körülmények között érhetőek el.
Sok hír felreppent arról, hogy újra lehet fertőződni a vírussal, de valójában erről még nincsenek biztos ismereteink. A szakértők inkább azt feltételezik, hogy ha a fertőződés nem is ad egy életen át tartó védettséget a vírussal szemben, rövid távon rezisztenssé tesz. De ennek a kutatása még csak most kezdődött el, és az első adatok nem mind biztatóak.
A „koronavírus” elnevezés egy gyűjtőnév, amely a Coronaviridae család Orthocoronavirinae (korábbi nevén Coronavirinae) alcsaládjába tartozó vírusfajok általános elnevezése. Nevüket, a „koszorút” jelentő corona szót elektronmikroszkópos képük alapján kapták: a vírus lipidburokba ágyazott fehérjetüskéi a napkoronához hasonlóan emelkednek ki a felszínből.
A koronavírusokat a múlt század közepén fedezték fel. A víruscsalád képviselői az egyszerű megfázástól kezdve súlyosabb megbetegedéseket is okozhatnak. A koronavírusok zoonotikusak, ami azt jelenti, hogy állatokról kiindulva terjedhetnek. A koronavírusok általános tünetei a légzési bántalmak, láz, köhögés, levegővételi nehézségek, súlyosabb esetekben pedig tüdőgyulladást, veseelégtelenséget okozhatnak.
A koronavírus klasszikus tünetei közé a száraz köhögés és a magas láz tartoznak. De bizonyított tény, hogy sok betegnél különböző emésztőrendszeri tünetek – étvágytalanság, hasmenés – is jelentkeznek. A szaglás részleges vagy teljes elvesztése, valamint néhány esetben az ízérzékelés zavara is megjelenik.
A közelmúltban a kutatók egy újabb, a fertőzésre utaló szimptómára figyeltek fel, amely ráadásul sok esetben az egyetlen tünet is: a hasi fájdalom. A jelenség magyarázata, hogy ha a tüdőlebenyek nagyon be vannak gyulladva, a rekeszizom irritációja hasi fájdalmat idézhet elő.
Az influenza elleni oltás nem ad védettséget az új koronavírus okozta fertőzéssel szemben. A magasabb rizikótényezővel rendelkezők esetében viszont javasolt igénybe venni! Az idősebbek és a krónikus betegséggel élők mellett a várandósokra is igaz ez, és nagyon fontos lenne az is, hogy az egészségügyi dolgozók is oltottak legyenek.
Az influenza elleni védőoltás csökkenti az esélyét annak, hogy a rizikócsoportba tartozó emberek elkapják az influenzát, amitől legyengülne a szervezetük. Ráadásul ebben az esetben kevesebben kerülnek az influenza miatt kórházba, és kevésbé lesz leterhelve az ellátórendszer.
Igen, el lehet kapni a két betegséget egyszerre, mindkettő esetében könnyen kialakulhat felülfertőződés, ami újabb támadást intéz a legyengült szervezet ellen.
Az influenzának és a koronavírusnak hasonló tünetei lehetnek: láz, borzongás, levertség, száraz köhögés, torokfájás, fejfájás és végtagi fájdalmak. Mindkét betegség okozhat tüdőgyulladást is. Szerepelhet még a tünetek közt tüsszögés, hasmenés, émelygés, hányás.
Különbség, hogy az influenza rövidebb idő alatt, akár néhány órán belül magas lázat és rosszullétet okoz, a koronavírusnál mindez fokozatosan, több nap alatt jelentkezik, vagyis a beteg hosszabb idő alatt jut el a legrosszabb állapotig, mint az influenzánál. De bizonyosságot csak a laboratóriumi teszt adhat arról, hogy influenza- vagy koronavírus-fertőzésről van-e szó.
A korábbról már ismert járványok egy részéről tudjuk, hogy eredetileg állati betegségek voltak, mint pl. a pestis vagy az Ebola is. Különösen a denevérekből eredhetnek olyan vírusok, amelyek – a denevér speciális immunrendszere miatt – ha képessé válnak a humán fertőzésre, igen súlyos betegséggé fajulnak. Feltételezik, hogy a koronavírusok őse egykor denevérekre „szakosodott”, ma viszont különféle mutációk miatt már embereket és más állatokat is képesek megbetegíteni.
Miért kapunk el fertőzéseket a denevérektől? Napjainkban az emberi tevékenység egyre inkább olyan helyszíneken (is) zajlik, amelyben korábban háborítatlanul éltek ezek az állatok. Az erdőirtásokkal párhuzamosan viszont a korábban erdei életmódú denevérek az ember közelébe vagy egyenesen a városokba költöznek.
Az olyan kórokozók, mint a SARS-CoV-2, állatról emberre való átjutásához környezeti szempontból arra van szükség, hogy az érintetlen élőhely sérüljön, felboruljon az ökológiai egyensúly és csökkenjen a biológiai sokszínűség. Ha egy ökoszisztémát megzavarunk, a benne élő kórokozók új gazda után néznek, és ez az új gazda gyakran pont a nagy számban rendelkezésre álló ember.
A denevérek vagy az élőhelyük irtása már csak ezért is sokkal nagyobb kárral, mint haszonnal járna. De amúgy sem lehet csak úgy kiemelni egy fajt az ökológiai láncolatok finom hálójából! Az ilyen mesterséges beavatkozások komoly természeti és mezőgazdasági károkat okoznak. A denevéreknek fontos szerepük van a természetben, de a mi életünkben is! Rengeteg kártevőt pusztítanak el nap mint nap, és a növények szaporodásában is szerepet játszanak. Számos virágporzó denevérfaj létezik, a gyümölcsevő denevérek pedig a növényi magvakat terjesztik.
Jobbulást kívánunk! A családtagjaid védelme érdekében az a legfontosabb, hogy minden lehetséges módon távolságot tarts és minimalizáld az érintkezést a többi családtagoddal:
Ha több napig magas lázad van, vagy bármilyen más súlyos tünetet észlelsz, hívjátok a mentőket.
Ha hivatalos teszt által igazoltan vagy fertőzött, akkor a veled egy lakásban élőket is fertőzöttnek tekintik a hatóságok.
Lehet, hogy igen, de még nem lehetsz biztos az eredményben. Noha a koronavírus kimutatására szolgáló teszt nagyon érzékeny, többször megtörtént már, hogy a teszt elsőre nem mutatta ki a vírust. Ráadásul egy mai negatív teszteredmény nem jelenti azt, hogy holnap is negatív lesz a teszed. A vírust bármikor elkaphatod, tartsd magad mindenképpen az előírásokhoz!
Azt is figyelembe kell venni, hogy milyen tesztet csináltak rajtad, ugyanis többféle teszt is forgalomban van már. Vannak, amelyek a vírus jelenlétét mutatják ki a szervezetedben, más tesztek pedig azt, hogy termelt-e már a szervezeted antitesteket a koronavírus ellen. Ez utóbbi azt valószínűsíti, hogy elkaptad a fertőzést, és az immunrendszered védekezni kezdett ellene – ezen a módon a már korábban lezajlott fertőzést is ki lehet mutatni.
Érdeklődj ott, ahol a tesztedet végezték, hogy pontosan mit is jelent az eredményed! Tartsd azt is szem előtt, hogy a koronavírus tesztelése hétről hétre fejlődik, a teszteredmények pontosságáról és/vagy pontatlanságáról is egyre többet tudunk meg, ahogy telik az idő.
Nem, ez a híresztelés alaptalan. A legtöbb vírushordozó tünetmentes, és könnyedén el tudja végezni ezt a „próbát”. Arra csak a laborvizsgálat tud válaszolni, hogy koronavírusos vagy-e vagy sem. Mivel laborvizsgálatot nem tud mindenki végeztetni, a legegyszerűbb az, ha úgy tekintesz magadra, hogy potenciálisan fertőzött vagy.
Nem. A tested belső hőmérséklete a forró fürdő dacára továbbra is kb. 36°C körül marad (ha nincs lázad). Lázas betegeknek pedig kifejezetten nem ajánlott a meleg fürdő.
Bizonyított tény, hogy akár egy olyan helyiségben is meg lehet fertőződni, ahol rajtunk kívül épp nincs is senki – a levegőben ugyanis még órákon át ott lebegnek azok az apró nyálcseppecskék és részecskék, amelyeket egy másik ember kilélegzett vagy kiköhögött. Ez ellen csak a szellőztetéssel lehet védekezni. Szerencsére a legtöbb országban most jön a jó idő, és még a levegő minősége is jobb a kisebb autóforgalom miatt, nyugodtan nyitva lehet hagyni az ablakot.
Igen. Ha valaki rosszul tette fel a maszkot, és igazgatnia kell magán, akkor akaratlanul is átviheti az arcára a fertőzést azzal, hogy megtisztítatlan kézzel a maszkot és az arcát tapogatja. A maszk külső felületét fertőzöttnek kell tekinteni, nem szabad megérinteni viselés közben és levételkor sem. Benyúlni sem szabad a maszk alá, miközben rajtunk van!
Viselés után az egyszer használatos maszkokat ki kell dobni (zárható hulladéktartóba), a moshatóakat pedig azonnal el kell zárni vagy fertőtleníteni, különben a már hordott maszkunkról is megfertőződhetünk.
Az sem helyes, ha valaki azt hiszi, hogy a maszk teljes védelmet ad neki, és emiatt nem tartja be a szociális távolságtartást és a higiénés előírásokat. Semmilyen maszk nem ad 100% védelmet, ráadásul a szemen át is meg lehet fertőződni.
Több lehetőséged van a tárgyak vírusmentesítésére:
Az utcán eldobni egy fertőzött tárgyat olyan, mintha arcon tüsszentenél valakit! A háztartási szemetedet a potenciális fertőzöttség miatt mindig nejlonzacskóba kötve dobd ki a kukába.
A legtöbb, amit tehetsz érte, hogy segítesz a bevásárlásban, elmész kiváltani a gyógyszereit, és telefonon tartod benne a lelket. Figyelj oda rá, vedd komolyan a kéréseit és félelmeit, ne legyél kioktató, ha elmagyarázol valamit. Próbáld meg rávenni arra, hogy ne heverésszen egész nap, hanem az otthon töltött napok során is mozogjon, pl. tornázzon vagy járkáljon a lakásban. Tedd rendszeres programmá a telefonálást, beszélgessetek érdekes, jóleső témákról. De ne lépj vele közvetlen kontaktusba, még úgy se, hogy több méterre álltok egymástól.
Még nem tartanak ott a kutatások, hogy a koronavírust ilyen szempontból vizsgálták volna. Korábbi kutatások alapján azonban tudni lehet, hogy 2 vagy annál több perc mikrózás a kórokozók nagy részét elpusztítja. De nagyon vigyázz, hogy mit teszel be a mikróba! Fémtárgy nem kerülhet bele, a papír kigyulladhat, a műanyagok egy része pedig megolvad.
Nem. A kézszárítók nem tudják elpusztítani az új koronavírust, ahogy a hajszárító sem. A legjobb, ha az alapos kézmosást követően eldobható papírtörlőbe vagy tiszta törölközőbe törlöd a kezedet.
Nem igaz. Nincs alapja ennek az állításnak.